2012. szeptember 15.

Műtét para vége

Manapság ilyeneket illik: a bejegyzés a nyugalom megzavarására alkalmas vagy nyomokban vért tartalmazhat. Na, ilyen itt nem lesz... :)


Megtörtént, túl vagyok rajta. Ha új olvasó vagy, az előzményt itt találod.

Reggelre volt időpontom. A belváros csúcson volt, parkolót találni ilyenkor lehetetlen, a kórházzal szemben mégis akadt egy hely. Ez nem Szerencse, mikor kiszálltam a kocsiból rájöttem hogy egy fenét az. Ez már megint Murphy, mert ha valakire rá lehet hozni a frászt, akkor arra rá lesz hozva, mert ugyan már, műtét előtt milyen ómen Kegyelet cég mellett parkolni

A kórház.
Regisztráció után felmentem a sebészet nővérpultjához, önuralom kellett hogy ne röhögjek fel. A pult mögött egy magas, erős testalkatú ötvenes férfi volt, kedves arcú, fehér hajú, fehér bajuszú, fehér szakállú. Egy eltévedt Mikulás. Elképzelni sem tudom, hogy ezt a nagydarab embert meri-e valaki úgy hívni hogy Nővérke. Amíg várnom kellett, körbenéztem. Nem volt barátságos hely, csupa fehér, króm meg művirág, a zsúrkocsi felett a világoszöld falon kiragasztott gépelt papír amin ez állt: ne tedd ide a szemetet mert holnap is erről osztjuk az ételt! Gépelt papír nélkül a sarokba állított ventilátor sem úszta meg, valami olyasmit írtak rá, hogy ezt a ventilátort az X Megyei Jogú Város adományozta a kórház sebészetének az áldatlan állapotok enyhítésére. Igen, jól látod, áldatlan állapot, amit idáig eszembe sem jutott összefüggésbe hozni egy ventilátorral, a meleggel, annál inkább az orvoshiánnyal, a nővérhiánnyal. Áldatlan állapot az, amikor a wc-ben nincs papír, kezet mosni nem lehet mert a csap két tekerőgombjából csak egy van meg, az is lötyög, folyékony szappan, kézszárító nincs, az ember meg undorodva nyúl a kilincshez. Áldatlan állapot, hogy pl a traumatológián a látogató nem új védőruhába bújik hanem használtba és utálja, mert nem tudja kiken volt korábban, meg az is, amikor az embernek két műtéte is elmarad sebészhiány miatt. És sorolhatnám még. Néztem a ventilátort és az járt a fejemben, hogy kb ötven betegre jut az a szerkezet és vajon mennyit enyhít az áldatlan állapoton. Végül is mindegy. Csurrant-cseppent a kórháznak némi adomány és ez jó. A semminél meg mindenképp több.

Kicsi (kb fél óra) várakozás után sor került a műtétre, a részletektől megkíméllek. Volt kedves hangú mosolygó sebész, két medika akik némán - feszülten figyelték az eseményeket, meg talpig parában voltam én, aki oktató anyag lettem, szemléltető eszköz, és végighallgattam a képzést: a bőrgyógyász szerint ez sürgős, ilyenkor kicsivel távolabb, nagyobbat metszünk, meg olyat is hogy ez úgy néz ki mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Talán ezért, talán nem, iszonyat hányingerrel jöttem el és szédültem is.
De túléltem. Korábbi félelmemből semmi nem jött be, fél agyam nem zsibbadt le, állkapcsom nem esett le és sajnos ráncfelvarrás sem volt. A sebem jól van, kenegetnem kell Betadinnal.

Na igen, a Betadin. Elmentem a patikába, hogy vegyek. A patikus egy a húszas évei közepén járó fiatal fiú volt. Mondtam neki mit szeretnék, visszakérdezett: folyadékot kérek-e. Hát tudom én azt?! Azt sem tudom mi van még. Kiderült, vehetek krémet is. Döntenem kellett. Döntöttem, átpasszoltam neki a döntést. Elmondtam miért kell, mire kell, megmutattam neki. Folyadékot adott, majd hozzátette: naponta kétszer-háromszor kenjem és legalább fél órát a seben kell lennie. Segíteni akart tudom én, erre összehozza sorsa velem, aki nem szeretem a nem egyértelmű dolgokat, mindig fennakadok rajtuk. Most is, a fél órán. Mert ugye az ember halántéka nem a keze amiről van esély hogy lemossa. Azt gondoltam, felkenem a cuccot, ott van és kész. Fél órát hagyjam a seben... megkérdeztem mire is gondol, folyassam a lötyit egy gézre és azt tegyem a sebre? Azt felelte, elég ha csak bekenem. Na, hát én is így akartam. Minek zavar össze azzal hogy hagyjam fenn? Aranyos volt, segítőkész, jól megmosolyogtam. :)

4 megjegyzés:

  1. Na, akkor minden rendben, örülök. :]
    Viszont az "oktatóanyag" részén kiakadtam, értem én, hogy valahol, valahogy, valakin meg kell mutatni nekik, de kérdezzék már meg, hogy nem zavar-e vagy valami, mert én csak még idegbetegebb lettem volna :S

    A patikás sztori meg vicces :DD

    VálaszTörlés
  2. Hát nem kérdeztek meg mit szólok hozzá. Megengedtem volna, mert kell hogy tanuljanak, de akkor is jó lett volna ha én dönthetek.

    VálaszTörlés
  3. A Kegyelet résznél hangosan felröhögtem, majd miután a Pasi kérdőn nézett rám, hangosan fel is olvastam Neki. Jót röhögött Ő is :D

    De azt hiszem, már tudom kitől örököltem, hogy nekem konkrét infók kellenek. A nem egyértelmű engem is kiakaszt. Meg különben is, tudnom kell :D
    (de akkor miért mondtad nekem mindig főzésnél, hogy sacc meg kébé és érzéssel?! :D)

    VálaszTörlés
  4. A sacc ,meg kábé az konkrét. Azt jelenti: (meg)érzésre. :) Jó ha tudod...:)

    VálaszTörlés